E szab�lyok rendeltet�se el�seg�ti a horg�szat c�lj�nak �rv�nyes�l�s�t: a halfog�st sportszer� eszk�z�kkel �s m�dszerekkel, a kifogott, hallal val� �sszer� k�m�letes b�n�sm�dot, a szabadid� kultur�lt elt�lt�s�t, az eg�szs�ges kikapcsol�d�st a term�szetben.
A horg�szatot t�rv�nyek �s egy�b jogszab�lyok, szab�lyozz�k. Az egyes vizeken a horg�szk�z�ss�gek, illetve a v�z kezel�i tov�bb szab�lyozhatj�k a horg�szatot. V�g�l szab�lyozz�k a horg�szatot azok az etikai norm�k, amelyek mindenki sz�m�ra biztos�tj�k a zavartalan szabadid� elt�lt�st.

1. A HORG�SZAT JOGI SZAB�LYOZ�S�R�L
Jogszab�lyilag a hal�szatot �s a horg�szatot az 1999. �vi CXIX. t�rv�nnyel m�dos�tott
1997. �vi XLI. t�rv�ny �s az ennek v�grehajt�s�t szolg�l� 73/1997. (X..28.) FM-KTM r. (a tilalmi id�kr�l), valamint a 78/1997. (XI. 4.) FM r. (a kifoghat� halfajok legkisebb m�ret�r�l) szab�lyozza; a cs�nakok felszerelts�g�t �s a v�zi k�zleked�st a 27/1993.. KHVM r. mell�kletek�nt a Haj�z�si Szab�lyzat, valamint a 2/2000. (VII. 26.) K�VIM rendelet; a v�zi �ll�sok l�tes�t�s�t az OVH eln�k�nek 2/1985. sz. rendelkez�se �s a 72/ 1996. (V. 22.) korm�nyrendelet; a j�gen tart�zkod�s szab�lyait a 6/1995. (III. 22.) BM rendelet �rja el�.
A legfontosabbb tudnival�k:

1. Horg�szni az jogosult, akinek �llami horg�szjegye �s az adott v�zre ter�leti enged�lye van. E rendelkez�s mindenkire vonatkozik: - a h�zast�rsra, m�s csal�dtagra �s a vend�gre is.
   �llami horg�szjegyet csak olyan magyar �llampolg�r kaphat, aki horg�szvizsg�t tett, �s horg�sz egyes�leti tag; horg�szattal (hal�szattal) kapcsolatos b�ncselekm�ny�rt 3 �vre visszamen�leg b�ntetve nem volt, �s horg�szattal (hal�szattal) kapcsa latos szab�lys�rt�s miatt egy �ven. bel�l nem hoztak ellene joger�se elmarasztal�
   hat�rozatot, valamint el�z� �vi fog�si napl�j�t leadta.
   
   
2. A horg�szatra jogosult horg�sz�s k�zben k�teles mag�n�l tartani szem�lyi igazolv�ny�t, horg�szigazolv�ny�t, tags�gi lapj�t, �llami horg�szjegy�t, valamint a ter�leti enged�ly�t �s fog�si napl�j�t, melyeket az ellen�rz�sre jogosult szem�lyek (hal�r, t�rsadalmi hal�r, rend�r �s m�s hat�s�gi k�zegek) felsz�l�t�s�ra ellen�rz�sre �t kell adnia �s lehet�v� kell tennie a horg�szeszk�z�k �s a zs�km�ny megvizsg�l�s�t.
   Az ellen�rz�sre jogosult szem�lyek azt a j�rm�vet, amelyen feltehet�en halzs�km�ny van, m�k�d�si ter�let�k�n feltart�ztathatj�k, �tvizsg�lhatj�k �s jogosulatlan halzs�km�ny eset�n az elk�vet�k ellen int�zkedhetnek.
   Az ellen�rz�sre jogosult szem�ly a horg�szfelszerel�st az orvhorg�szt�l minden esetben, a horg�sz�sra jogosultt�l akkor
   veheti el, ha az az elk�vetett szab�lytalans�g t�rgyi bizony�t�k�ul szolg�l (pl. gerebly�z� felszerel�s, egy n�gyzetm�tern�l nagyobb csalihalfog� h�l� stb.). Az elvett eszk�zr�l az ellen�rz� szem�ly �tv�teli elismerv�nyt ad. A jogellenesen kifogott �l� halat halad�ktalanul visszajuttatja a v�zbe. Az ellen�rz� szem�ly a szab�lyokat megs�rt� horg�szt�l az adott v�zter�letre �rv�nyes ter�leti enged�ly�t �s s�lyos esetben �llami horg�szjegy�t - a hal�szati hat�s�ghoz t�rt�n� tov�bb�t�s v�gett - elismerv�ny ellen�ben bevonhatja. Int�zked�s�t a fog�si napl�ba bejegyzi.
   
   
3. Eg�sz �vben tilos kifogni a term�szetv�delmi c�lb�l-v�dett halfajokat. M�s halfajokat azok tilalmi id�szak�ban tilos kifogni. Az els� csoportba tartoz�kat az �llami horg�szjegyen, a m�sodik csoportba tartoz�kat az �llami horg�szjegyen, illetve az adott �vre vonatkoz�an a fog�si napl�ban olvashat� t�j�koztat�s tartalmazza. �ltal�nos horg�szati, vagy faj szerinti tilalmi id� a helyi horg�szrendben a halkihelyez�s ut�ni id�szakra �s meghat�rozott ter�letre is elrendelhet�.
   
   
4. Egyes halfajokat csak akkor szabad kifogni, ha a meghat�rozott hosszm�retet el�rt�k. Ezek felsorol�sa az �llami horg�szjegyen �s a fog�si napl�ban is olvashat�. A helyi horg�szrendek tov�bbi halfajokra is el��rhatnak m�retkorl�toz�st.
   
   
5. A faj szerinti tilalom al� es� vagy a m�reten aluli kifogott halat, ak�r �l�, ak�r �lettelen �llapotban van, halad�ktalanul �s k�m�letesen - nem dobva - kell a v�zbe visszahelyezni.
   
   
6. A m�retkorl�toz�s al� es� halfajokb�l naponta, foghat� darabsz�mot a fog�si napl� t�j�koztat�ja tartalmazza. A helyi horg�szrend el��rhat szigor�bb mennyis�gi korl�toz�sokat is.
   
   
7. A helyi horg�szrend - a hal�szati hat�s�g el�zetes hozz�j�rul�sa alapj�n - a faj szerinti tilalmi id�k �s a legkisebb foghat� m�retek �s mennyis�g vonatkoz�s�ban elt�rhet a jogszab�lyban foglaltakt�l.
   
   
8. Az egy id�ben haszn�lhat� horg�szbotok sz�m�t, illetve a horgok sz�m�t a jogszab�ly �s a fog�si napl� tartalmazza. A
   helyi horg�szrend e rendelkez�seken szigor�that, valamint megtilthatja, t�l a 9., 10., 11. pont rendelkez�sein, id�szakosan vagy �lland� jelleggel - egyes horg�szati, halfog�si m�dok (pl. cs�nak haszn�lata, sleppel�s, bizonyos csalik �s m�csalik, meghat�rozott szerel�k, �jszakai horg�szat stb.) alkalmaz�s�t.- A botokkal egyidej�leg haszn�lhat� csalihalfog� emel�h�l�val csak ragadoz�hal horg�szat�hoz foghat� csalihal. Tilos e h�l�val �tkez�sre vagy h�zi�llatok etet�s�re sz�nt halat fogni, valamint haszn�latakor a bevetett horgokt�l elt�volodni.
   
   
9. Tilos a horognak olyan mozdulattal val� beh�z�sa. (r�ngat�sa), hogy az k�v�lr�l akadjon a hal test�be ("gerebly�z�s'. Tilos olyan szerel�ket haszn�lni, amely eleve ilyen rendeltet�ssel k�sz�lt. (Pl. �lomba r�gz�tett nagym�ret� egyes vagy h�rmas horog, vagy a v�g�lom f�l�tt a f�zsin�rra el�ke n�lk�l felk�t�tt egyes �s h�rmas horog.)
   
   
10. A cs�nak tulajdonosa k�teles gondoskodni arr�l, hogy a cs�nak felszerelts�ge �s m�szaki �llapota a v�zi rend�szeti el��r�soknak megfeleljen. A cs�nak vezet�je k�teles mindenkor a Haj�z�si Szab�lyzat rendelkez�sei szerint vezetni a v�zi j�rm�vet. A cs�nakkal kell� t�vols�gban kell elhaladni a partt�l, a horg�szpadt�l vagy cs�nakb�l horg�sz�k bevetett felszerel�seit�l.
    
    
11. Horg�szni csak a v�zi k�zleked�s els�dlegess�g�nek betart�s�val szabad. A horg�sz�skor haszn�lt kar�t, b�j�t a horg�szat befejezt�vel a v�zb�l el kell t�vol�tani.
    
    
12. Haj��ton k�v�l, v�zi k�zleked�sre alkalmas v�zter�leten horg�sz�ll�st a vonatkoz� jogszab�ly el��r�sainak betart�s�val szabad l�tes�teni.
    
    
13. Hat�rv�zen horg�sz� k�teles a hat�r�rizetre, valamint a-hat�rv�zi k�zleked�sre vonatkoz� szab�lyokat betartani.
    
    
14. A horg�sz k�teles a fog�si napl�t vezetni, majd az azon felt�ntetett hat�rid�ig az egyes�letnek megk�ldeni vagy a napl�n felt�ntetett c�mre leadni. A napl� vezet�s�nek, adatai �sszes�t�s�nek a hal�llom�ny felm�r�se �s a halgazd�lkod�s szempontj�b�l van jelent�s�ge. A helyi horg�szrend el��rhatja, hogy a m�retkorl�toz�ssal v�dett halat fog�sa ut�n azonnal, a horg�szat folytat�sa el�tt be kell jegyezni. �llami horg�szjegyet, �s sz�vets�gi bet�tlapot csak az kaphat, aki az el�z� �vi fog�si napl�j�t leadta.
    A fog�si napl�t a "Tudnival�k" c�msz� alatti el��r�sok szerint kell vezetni.
    
    
15. A horg�sz a hal�szati hat�s�g �ltal k�m�leti ter�lett� nyilv�n�tott v�zr�szen a horg�szati tilalmat, tov�bb� egyes v�zter�leteken a v�z�gyi, valamint a term�szetv�delmi hat�s�gok �ltal meghat�rozott korl�toz�sokat is k�teles betartani.
    
    
16. Az e fejezetben foglalt el��r�sok megs�rt�se - a cselekm�ny, s�ly�t�l f�gg�en - b�ntet� vagy szab�lys�rt�si, illetve halv�delmi b�rs�gol�si elj�r�st von maga ut�n.
    
    
17. A v�zszennyez�st, kiv�lt halpusztul�s eset�n a horg�sz halad�ktalanul jelentse a hal�rnek vagy a ter�leten tal�lhat� m�s hat�s�gi szem�lynek, egyes�let�nek, illetve az illet�kes hal�szati hat�s�gnak, vagy K�rnyezetv�delmi Fel�gyel�s�gnek.
    

II. A HORG�SZAT RENDJE

1. E fejezet el��r�sainak �s aj�nl�sainak hat�lya kiterjed mindazon vizekre, amelyek hal�szati joga a szervezett horg�sz k�z�ss�g�, �s azt az orsz�gos, illetve megyei, ter�leti sz�vets�g, vagy valamely horg�szegyes�let gyakorolja.
   A horg�szrend kiterjed a fog�si napl�ban felsorolt hal�szati sz�vetkezetek, Kft.-k vizeire �s a Balatonra isi
   
   
2. Egyes vizeken a v�zter�let �s a gazd�lkod�s helyi adotts�gai r�szletesebb, �ltal�ban szigor�bb szab�lyoz�st tesznek sz�ks�gess�; amit az e vizekre �letbe l�ptetett �gynevezett helyi horg�szrendek tartalmaznak. Ezeket a hal�szati-horg�szati hasznos�t� �llap�tja meg. A helyi horg�szrend egyes. jogszab�lyi el��r�sokt�l is elt�rhet az I. 7. pont alapj�n. Ez�rt a horg�sz, ha sz�m�ra ismeretlen v�zen k�v�n horg�szni, el�z�leg k�teles megismerni a helyi horg�szrendnek az orsz�gost�l elt�r� el��r�sait, de mindenekel�tt arr�l is meg kell gy�z�dnie, hogy a birtok�ban l�v� ter�leti enged�ly �rv�nyes-e az adott v�zter�letre.
   
   
3. Az olyan horg�szt, aki a horg�szrendekben foglalt rendelkez�seket nem tartja meg, egyes�lete vonja felel�ss�gre t�l az esetleges hat�s�gi elj�r�son.
   
   
4. A v�z min�s�g�nek v�delme �rdek�ben tilos olyan anyag v�zbe juttat�sa, amely a v�z min�s�g�t rontja (pl. m�rgez, oxig�nt von el, a fen�ken erjed, rothad stb.). A szoktat� etet�st a hal�szati hat�s�g, illetve a helyi horg�szrend megtilthatja. Tilt�s h�j�n is csak a v�zmin�s�ge nem �rtalmas etet�anyagok haszn�lhat�k.
   
   
5. Tilos a v�zi �s v�zparti n�v�nyzetnek a horg�szhely fenntart�s�hoz elengedhetetlen�l sz�ks�ges �s a helyi horg�szrendben esetleg meghat�rozott m�rt�k�t meghalad� csonk�t�sa, illetve irt�sa; a partv�delmi l�tes�tm�nyek megbont�sa; a szemetel�s.
   
   
6. Szemetet, �tel-, �s horg�szcsali-marad�kot, a haltiszt�t�s hullad�k�t a horg�szhelyen h�trahagyni tilos. Ha a parton nincs szem�tgy�jt�, a horg�sz k�teles a horg�szhely- elhagy�sakor mag�val vinni a szemetet.
   
   
7. Foly�v�z jeg�n horg�szni tilos, �ll�v�z jeg�n csak ott szabad, ahol megengedett �s a j�g legal�bb 10 em vastag, nem olvad �s nem mozog. A horg�sz a kiv�gott l�ket
   k�teles szembet�n�en megjel�lni. A horg�szhelyet- a j�gen nem szabad j�rm�vel megk�zeliteni. 14 �ven aluli a j�gen csak feln�tt fel�gyelet�vel horg�szhat.
   
   
8. A horg�sz s�t�ted�s ut�n - ha k�zvil�g�t�s nincs azon a ter�leten - k�teles horg�szhely�t folytonosan megvil�g�tani.
   
   
9. A horg�sz bevetett k�szs�geit�l csak annyira t�volodhat el, hogy kap�s eset�n azonnal bev�ghasson. Aki horg�szhely�t elhagyja, k�szs�geit k�teles a v�zb�l kivenni, azok �rz�s�vel m�st megb�zni nem szabad.
   
   
10. A kif�rasztott hal zs�km�nyul ejt�s�hez a mer�t�sz�k, illetve v�g�horog haszn�lata minden lehet� esetben k�v�natos. A kifogott halat sz�razon vagy v�zen lass�, k�nos fullad�snak kitenni tilos. A halat a horogt�l k�m�letesen megszabad�tva haltart�ban, vagy felkant�rozva (sz�jbilincsre t�zve) v�zben kell tartani, vagy azonnal meg kell �lni. Azt a halat, amelyet a horg�sz nem k�v�n megtartani, azonnal k�m�letesen vissza kell ereszteni a v�zbe. A vissza nem engedett halat k�s�bb fogott m�s hallal kicser�lni tilos.
    Ha m�reten aluli, vagy tilalmi id�ben fogott hal a horgot m�lyen lenyelte �s azt s�r�l�s okoz�sa n�lk�l nem lehet elt�vol�tani, a zsin�rt a hal sz�ja el�tt el kell v�gni �s a halat a benne hagyott horoggal egy�tt kell a v�zbe visszahelyezni.
    Nem vonatkozik ez a rendelkez�s olyan esetekre, amikor a hal villant�t, balin-�lmot vagy m�s m�csalit nyelt le, de a horgot ilyenkor is a legnagyobb k�m�lettel kell kiszabad�tani.
    
    
11. Amennyiben a helyi horg�szrend m�sk�pp nem rendelkezik, tilos foglalt helyet a v�zen vagy a parton ak�r rendszeres etet�s, ak�r m�s c�men l�tes�teni �s fenntartani.
    
    
12. A horgot a csalival csak horg�szbottal szabad a k�v�nt helyre bevetni, tilos begyalogolva-�szva vagy v�zi j�rm�vel behordani.
    
    
13. Tilos olyan m�dszert alkalmazni, amellyel a hal �nmag�t akasztja a horogra (ilyen pl. a rug�s, vagy elektromos �nbev�g�). Vontatni (sleppelni) csak egyetlen, k�zben tartott bottal - szabad. A kuttyogat�s nem min�s�l vontat�snak.
    
    
14. . A helyi horg�szrend lehet�v� teheti jel�lt horg�szhely l�tes�t�s�t, amely - azonban csak els�bbs�get biztos�that l�tes�t�j�nek; t�voll�t�ben azt b�rki haszn�lhatja. Kiv�tel lehet az I. 12. pontban meghat�rozott horg�sz�ll�s.
    
    
15. A horg�sz joga �s k�teless�ge a szab�lyok �s a horg�szrend megs�rt�j�t figyelmeztetni, az �szlelt szab�lytalans�gokat, tov�bb� a part szennyez�s�t �s rong�l�s�t hivatalos szem�lynek, illetve szervnek (hal�r, egyes�let vezet�s�ge stb.) bejelenteni.
    
    
16. A kijel�lt f�rd�helyeken - azok f�rd�z�k �ltali l�togatotts�ga idej�n - csak a kijel�l� hat�s�ggal egyeztetett id�pontban szabad horg�szni.

III. A HORG�SZAT ETIKAI SZAB�LYAI
A horg�szat etikai szab�lyai azok az emberi magatart�sbeli norm�k, amelyeket a kultur�lt ember megad m�soknak �s elv�r m�sokt�l. A horg�szok v�zparti magatart�sa alapj�n �t�lik meg az eg�sz horg�szt�rsadalmat.
Az etikai szab�lyok durva megs�rt�s��rt az egyes�letek fegyelmi elj�r�st is lefolytathatnak.

1. A kultur�lt emberhez m�lt� magatart�s �rdek�ben horg�szat el�tt �s k�zben c�lszer� tart�zkodni a szeszes italok fogyaszt�s�t�l, ami s�lyos baleset okoz�ja is lehet a v�zparton vagy a cs�nakban.
   
   
2. A horg�sz, ha r�di�t vagy magnetofont visz mag�val, azt csak f�lhallgat�val vagy minim�lis hanger�vel haszn�lja, nehogy m�sok pihen�s�t zavarja. Ker�lje a kiab�l�st, hangoskod�st �s tart�zkodjon a m�sokat megbotr�nkoztat� tr�g�r besz�dt�l.
   
   
3. Er�sen l�togatott horg�szhelyen a k�s�bb �rkez�k �gy helyezkedjenek el, hogy az
   ott l�v�ket a horg�sz�sban ne zavarj�k �s k�szs�geik bevet�se ne jelentsen balesetvesz�lyt.
   
   
4. Ha valahol sorozatosan m�reten aluli hal akad horogra, a hal�llom�ny k�m�l�se �rdek�ben v�ltoztassunk helyet vagy m�dszert. Ez akkor is indokolt, ha szab�lyosan horg�szva is sorozatosan k�v�lr�l akad a halba a horog.
   
   
5. A horg�sz �vja �s v�dje a hal�llom�nyt, de ne irigyelje m�sokt�l a halfog�st, s�t tapasztalataival, tan�csaival seg�tse horg�szt�rsait, mindenekel�tt a fiatalokat, a kezd�ket �s az orsz�g m�s t�jair�l �rkezett horg�sz-turist�kat, valamint azokat, akik arra id�s koruk vagy testi fogyat�koss�guk miatt fokozottabb m�rt�kben r�szorulnak.
   
   
6. A horg�sz a hal�llom�ny v�delme �rdek�ben v�gzeti ellen�rz�seket ne tekintse indokolatlan zaklat�snak, seg�tse a hal�r�k felel�ss�gteljes munk�j�t, amit a becs�letes horg�szok�rt v�geznek.
   
   
7. A horg�sz tekintse k�teless�g�nek a k�rnyezetv�delmi munk�ban val� r�szv�telt.
   
   Budapest, 2000. november 9.
   MOHOSZ ELN�KS�GE