Patakj�r� - A Rinya-patak, Kreat�v horg�szat - Peti �s a pontyok, Lucern�s amurok, Nagy�t� alatt - A k�r�szoz�s, A Sz�va-Bohinjka v�ndora, Nagy �r �m a sz�ks�g!, Visszat�r�s Radut�ra, Hat�ron innen �s t�l…

Patakj�r� A Rinya-patak Nem egyszer� dolog a Rinya-patakr�l �rni, mert t�bb is van bel�le. Kev�s az orsz�gnak az a r�sze, ahol olyan sok a szanasz�t szalad� v�zfoly�s, mint Somogyban. Eredj�nk h�t a Riny�k ut�n, amelyek a t�rk�pen sokfel� �gaznak – de kett� az igaz�n meghat�roz�. R�gi kr�nik�kat lapozgatva leltem r� Bozs�ky Ger� P�l Segesdi kr�nik�j�ban a k�vetkez�kre: „Somogy megye nyugati fel�ben folyik �szak–d�li ir�nyban a Rinya-patak. Egyik �ga Segesd felett, a m�sik B�h�nye �s Nemeskisfalud k�zt ered, �s �tv�sk�nyin�l felv�ve a Szab�si-Riny�t, P�terhida hat�r�ban �mlik a Dr�v�ba.”

Kreat�v horg�szat Peti �s a pontyok G�d�ll�n pec�ztunk, a Patakpart HE horg�sztav�n. Egy patin�s v�zen – a hivat�sos �js�g�r�k j�rnak ide zsin�rt �ztatni. A szab�lyok �s a szok�sok teljesen hagyom�nyosak, a v�z tiszta, �s a halak eg�szs�gesek. Az�rt szeret�nk ott horg�szni, mert ritka az, amikor nem fogunk semmit. A sok sz�p pontyon �s kil�s ez�stk�r�szon k�v�l s�ll�, balin �s harcsa lakik a g�d�ll�i t�ban. �rdemes pergetni, �s – h�la istennek – szabad is! Feladatul kaptam vend�gl�t�imt�l, hogy est�re fogjam meg a hal�szl�nek val�t. Nosza, rajta, pontyra feederszerel�ket dobtam be, a kis 2,40-es botommal pedig balinra hajig�ltam, ugyanis a „sz�lkaf�zel�k” els� oszt�ly� nyersanyag az alapl�be. Azt�n, hogy nem volt egy r�v�g�som se, letettem a perget�moty�t, �s egy �jabb feederszerel�ket vetettem be a m�sik mell�.

Lucern�s amurok Nem hiszem, hogy haz�nkban �l m�g egy olyan hal, mint az amur, amelynek horg�szat�n�l annyif�le csaliz�si �s etet�si vari�ci�t alkalmazhatunk. Kifog�s�ra m�g a legelk�peszt�bb, els� hall�sra-l�t�sra tal�n kiss� vadnak, morbidnak t�n� csalikkal is �rdemes egy pr�b�t tenni. Hihetetlennek t�nhet, de eredm�nyesek lehet�nk az �des, �rett gy�m�lcs�kkel (sz�l�, szilva, ringl�), z�lds�gekkel (bors�, kelbimb�) vagy ak�r a friss n�dhajt�ssal. Az amur „meg�r�l” az �des �zek�rt, de felett�bb kedvel minden n�v�nyt, mely �zben, illatban eml�kezteti a n�dra, s�sra vagy h�n�rra – �ppen ez�rt lehet fantasztikusan fog�s csali a lucerna!

Nagy�t� alatt A k�r�szoz�s Az �v mostani szakasz�ban az ez�stk�r�sz oly gyakran ker�l a zs�km�nyba, hogy ak�r f�halnak mondhat�. A sikeres k�r�szoz�s �rdek�ben hasznos lehet a hozz� kapcsol�d� ismeretek �ttekint�se.

A Sz�va-Bohinjka v�ndora Keszthely sz�mos nevezetess�ge k�z�l nekem az egyik legkedvesebb egy horg�szbolt. Ez nem vicc. Tudom, hogy van ott sz�mos fontosabb �p�let – p�ld�ul a Festetics-kast�ly, a Helikon K�nyvt�r vagy a Balatoni M�zeum –, amihez nem m�rhet� egy �zlet, de hogy m�gis a fontosak k�z� sorolom, annak oka az �zlet hangulata, szem�lyess�ge, mondjuk �gy: keszthelyiess�ge. A bolt lelke a tulajdonos, a term�szetszeret�, horg�szbot�p�t�, a Zala-foly�, a Balaton �s a Kis-Balaton szenved�lyes horg�sza, Gampel Istv�n. M�l�gyk�t�-verseny alkalm�b�l tal�lkoztunk legut�bb Kiskunlach�z�n, ahol a hozz��rt� m�legyesek elismer�en mustr�lgatt�k, pr�b�lgatt�k a botokat, melyeknek k�sz�t�j�r�l tudni kell, hogy alig k�t �ve m�legyezik, de fot�album�t n�zegetve �gy t�nik, mintha r�gi motoros lenne.

Nagy �r �m a sz�ks�g! V�gre! Tavasz van! Legal�bbis rem�lem, olyan sz�p tavaszunk lesz, mint amilyen kem�ny telet tudhatunk magunk m�g�tt. Igazi �reg pec�sok sem eml�keznek sok olyan �vre, amikor a Tisz�n ilyen hatalmas szakaszon vicsorgott j�gtakar�. Eml�kszem, milyen d�bbent arccal meredt�nk egym�sra, amikor kedves foly�nk sz�ke tincseit �szesre festette az undok j�gp�nc�l. Pedig egy nappal el�tte m�g v�rben forg� szemekkel fogdostuk a sneciket, hogy a j�l bev�lt tiszai medrek szent�lyeiben fel�ldozzuk azokat a s�ll�k isten�nek. Azt�n leforr�zva �lltunk a parton j� ideig, majd b�natosan elkullogtunk, azzal a tudattal, hogy a s�ll�k istene ma, de el�rel�that�lag hossz� ideig nem tart fogad��r�t.

Visszat�r�s Radut�ra Mindenkinek van kedvenc vize, s ha egy id� ut�n kevesebbet is horg�szik ott, mindig visszat�r. Az �n „�r�k szerelmem” a Raduta-v�zt�roz� – rengeteg �lm�ny, gy�ny�r� fog�sok k�tnek e v�zhez; s m�g a t�meges halpusztul�s idej�n sem voltam h�tlen hozz�. Kitart�som elnyerte jutalm�t, mert tavaly augusztusban, olykor 40 Celsius-fokos melegben bizonys�got szereztem: a Raduta ism�t a r�gi, gy�ny�r� halakat lehet fogni a t�roz�n! Minden t�r�mon napl�t vezetek – a fog�sokat �s azok k�r�lm�nyeit, a horg�szat sor�n t�rt�nteket jegyzem le. A napl�im igen hasznosak, sokat lehet tanulni a fog�si adatokat elemezve, de sz�vet melenget� �rz�s is �vek m�lva v�gigolvasni egy-egy horg�szat esem�nyeit. Most egyik radut�s t�r�m t�rt�n�seit eleven�tem fel a jegyzeteim seg�ts�g�vel.

Hat�ron innen �s t�l… horg�szat, mint az idegenforgalom egyik mozgat�ja, m�r r�g�ta jelen van bizonyos r�gi�kban. Szerepe egyre ink�bb fel�rt�kel�dik, ezt j�l mutatja, hogy egyre t�bb olyan szervez�d�s j�n l�tre, amelynek c�lja a hat�rokon �t�vel� egy�ttm�k�d�s. S van egy r�gi hat�ron t�li �s azon bel�li „egy�ttm�k�d�s” – ami ennek ellentmond. A Veszpr�mi Egyetem Georgikon Mez�gazdas�gtudom�nyi Kara p�ly�zati t�mogat�st nyert az Interreg III/A Szlov�nia–Magyarorsz�g–Horv�torsz�g Szomsz�ds�gi Program keret�ben. M�r a c�m is impon�l�. „Foly�k, tavak, halak: egy�ttm�k�d�s a r�gi�k idegenforgalm�nak fellend�t�s�re a v�zhez k�thet� kultur�lis �r�ks�g bemutat�s�val, a horg�sz- �s term�szeti turizmus el�seg�t�s�vel.” A projekt l�nyege, hogy olyan egy�ttm�k�d�st hozzon l�tre, amely a r�gi�knak a v�zhez, halhoz k�t�tt tev�kenys�geit, az azokkal kapcsolatos kultur�lis hagyom�nyait �sszehangoltan vonja be a turisztikai k�n�latba. Olyan szervezetet, programsorozatot, �j t�j�koztat�- �s oktat�anyagokat hoz l�tre, amelyek hat�ron �tny�l� hat�suk seg�ts�g�vel az egy�ttm�k�d�k megl�v� turisztikai k�n�lat�t, vonzerej�t n�velik.